Viburnum plicatum Mariesii K10 – Redős levelű bangita, fehér

A Viburnum plicatum ‘Mariesii’ – Redős levelű bangita, fehér elegáns megjelenésű, lombhullató díszcserje, amely vízszintesen tagolt ágrendszerével és nagy, hófehér virágzataival a kert egyik leglátványosabb tavaszi dísznövénye. Klasszikus japán hangulatú kertek kedvelt növénye.

Növekedés és habitus

Növekedési ütem: Közepes növekedésű, idővel erőteljes, szélesen terülő bokorrá fejlődik.
Növekedési forma: Rétegesen elhelyezkedő, vízszintes ágrendszerű, szélesen terülő habitusú cserje.
Magasság: Kifejlett állapotban általában 250–300 cm.
Szélesség: Kifejlett korában 300–400 cm.

Virágzás és díszítőérték

Virág színe: Tiszta fehér.
Virágillat: Gyenge vagy nem jellemző.
Virágforma: Nagy, lapos, tányérszerű virágzat, középen apró virágokkal, szélen nagy meddő virágokkal.
Torokszín: Világos, fehér árnyalatú.
Virágzati fellevelek: A szélső meddő virágok adják a fő díszértéket.
Virágzási idő: Május–június.
Virágzása rendkívül látványos, méhlegelőként is értékes.

Levél jellemző

Levél színe: Középzöld, ősszel vöröses vagy bordós árnyalatú lehet.
Levél forma: Tojásdad, erősen redőzött levéllemez.
Levél felülete: Enyhén érdes, erezett.
Díszítőértéke: Lombja és őszi lombszíneződése is dekoratív.

Környezeti igény

Talajigény: Humuszban gazdag, jó vízáteresztő képességű, enyhén savanyú vagy semleges talaj.
Vízigény: Közepes, rendszeres öntözést meghálálja.
Fényigény: Napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik a legszebben.
Hőmérséklet: Jól alkalmazkodik a mérsékelt égövi klímához.
Télállóság: Jó télállóságú.
Lombhullató: Igen.

Elhelyezés és gondozása

Szoliterként, japán hangulatú kertekben, nagyobb díszágyásokban és természetes hatású cserjecsoportokban kiváló választás. Metszést általában nem igényel, csak szükség esetén javasolt alakító metszés.

Mérgező tulajdonsága

Termése enyhén mérgező lehet, fogyasztása nem ajánlott.